70 éve, 1956. május 20-án, Budapesten – egy hónappal 75. születésnapja előtt – elhunyt névadónk, Halmay Zoltán. A magyar úszósport második, az MTK első olimpiai bajnoka a Pozsony megyei Magasfalu (Hochstetten, ma Vysoká pri Morave) melletti Dubrava tanyán született 1881. június 18-án. Egyesületünk kezdeményezésére 2006-ban a falu főterén a település önkormányzatával közösen emlékművet állítottunk háromnyelvű (magyar, szlovák, német) emléktáblával. Tízéves volt, amikor a család Budapestre költözött, a IX. kerületi Pipa utca. 4-be. A mai jubileum apropóján várhatóan egy hónap múlva emléktáblát állítunk tiszteletére lakóházán. 1904-ben, St. Louis-ban úszásban két olimpiai bajnokságot szerzett, 50 és 100 yard távokon. Győzelmei emlékére minden évben amatőr úszókupát rendezünk 50 yardon. Sikeres pályafutását követően közel egy évtizedig a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya volt. Utolsó éveiben Parkinson-kórban szenvedett, visszavonultan élt. 1956 tavaszán kórházba került és május 20-án örökre elaludt. A Farkasréti temetőben tartott búcsúztatásán sokan voltak, az egykori úszótársak nevében Hajós Alfréd testvére, Hajós Henrik mondott gyászbeszédet. Sírjánál minden évben koszorúzással egybekötött  megemlékezést tart egyesületünk.

Halmay Zoltán életreajza honlapunkon itt megtekinthető.

Képgaléria itt megtekinthető.