A már hagyományos egyesületi kirándulásunk úti célja a Vizek Városa, Tata és környéke volt. Elsőként a Tatabánya feletti Kő-hegyen található nevezetes Turul-emlékművet tekintettük meg. A harcias testtartású bronzmadár szárnyainak fesztávolsága majdnem 15 méter, karmai között Árpád kardját tartja. A Turul-emlékműtől rövid geológiai tanösvényen jutottunk el a Szelim-barlangig, miközben megismerhettük a Vértes és a Gerecse növény- és állatvilágát. Innen továbbsétálva a Ranzinger Vince-kilátóhoz látogattunk el. A „hegyi” program után autóztunk Tatára. Az Öreg-tó partján, festői környezetben található Magyarország egyetlen vízi vára, mely azon kevés várak közé tartozik, ami nem védelmi céllal épült. A várlátogatás után kettévált csapatunk. Néhányan a híres Fényes Tanösvényt járták be, a többség pedig az Északnyugat-magyarországi Általános Olimpiai Központot, azaz a tatai edzőtábort látogatta meg. „Tata” fogalom a versenyzők és a sportban dolgozók számára. Megszámlálni is lehetetlen, hány nemzetközi sportsiker, olimpiai vagy világbajnoki érem alapjait rakták le itt a magyar sportolók. Koradélután felmentünk a Kálvári-dombra, amelynek a Fellner Jakab-kilátó (más néven Söréttorony) az egyik fő vonzereje. A Kálvária-dombon a kilátó mellett megnéztük a barokk kápolnát, a Kálvária-szoborcsoportot és a ma már műemléknek számító, de a feladatát még mindig ellátó víztornyot is. A nap utolsó programpontjaként a nemrégiben gyönyörűen felújított Esterházy-kastélyt kerestük fel. Az egész napos kirándulást közös vacsorával zártuk.

Gál László, Györkéné Mölcs Mária, Horváth Vilmos, Mittli Ödön, Kerényi János és Woki Zoltán kiránduláson készült képei itt megtekinthetők.